A magyar emberek minimum 3/4-e kimerültnek és hajszoltnak érzi magát. Ön is? Akkor ezt a cikket mindenképpen olvassa el! Akkor tapasztalhatóak a fent említett tünetek, ha az agyban bekövetkezik az ún. vascularis kognitív károsodás, ez nem más, mint az agy kisereinek vérkeringési zavara, ami genetikai okból is megtörténhet, de legtöbb esetben nem erről van szó.

A tünetek

Az emberek fontosnak tartják agyuk egészségének megőrzését. De csak kevesen tudják, hogy az ingerlékenység, a mentális kimerültség, a hajszoltság érzése, a feledékenység, az alvászavar és a memória romlás is az agyi vérkeringés zavarának tünete lehet, ami hosszú távon olyan folyamatokat indíthat el, amelyek akár visszafordíthatatlan betegségekhez is vezethetnek. Ilyen például a demencia, azaz az időskori elbutulás, pedig ez megelőzhető lenne!

Tapasztaljuk ugyan a tüneteket, de vajon teszünk is valamit az agyi vérkeringésünk megőrzéséért?

Azt tudták, hogy az agy vérkeringésének zavara még a hangulatunkat is befolyásolja? Nem? Pedig ez a kevésbé optimista személyiségért is okolható és a megkérdezettek 70-78%-a tapasztalta a hajszoltság, a kimerültség és a feledékenység tüneteivel együtt

Egy felmérésből kiderült, hogy a fentiek közül a 40 év alatti nőket a feledékenység zavarta a legjobban. A tünetek 30 éves kor körül kezdődnek, mégis csupán a megkérdezettek 15%-a mondta azt, hogy akkoriban már észlelt bizonyos tüneteket. A többieknél is előfordulhattak ilyen jellegű tünetek, de ők nem vették komolyan és valószínűleg ráfogták a hajszolt, rohanó életmódjukra.

Ezért talán nem meglepő, hogy az emberek 60 éves kor alatt nem jelentkeznek az orvosuknál, ha például feledékenységet tapasztalnak magukon. Egyszerűen csak betudják a fáradságnak és a stressznek. Pedig az agyunk vérkeringési zavarai és az ebből eredő problémák a legtöbbünknél már 30 éves korunk körül kezdődnek!

A magyaroknak fontos a szellemi frissesség, mégis csupán 34%-uk tesz érte, további 27%-uk tervezi, 37%-uk nem gondolja, hogy kellene és 9%-uk pedig nem is tervezi, hogy bármit is tegyen szellemi frissességének megőrzéséért.

A felmérésekből kiderült továbbá, hogy a 30-49 év közötti korosztályban három emberből kettő nem tesz semmit, 50 év felett már magasabb azon válaszadók aránya, akik tesznek a szellemi egészségükért.

De lehet, hogy akkor már késő?

A válasz: igen! Ahogyan azt dr. Vida Zsuzsanna neurológus is elmondta, ha ilyen tüneteket tapasztalunk magunkon és minél előbb orvoshoz fordulunk a probléma okának kiderítéséért, annál jobb eséllyel tudjuk megőrizni a szellemi frissességünket akár életünk végéig is.

Az emberek az egészségük és szellemi frissességük megőrzése érdekében általában az egészséges étkezést, a rendszeres testmozgást és a rejtvényfejtést preferálják, ami a doktornő szerint is jó irány, de emellett kihangsúlyozta, hogy csupán csak 5%-uk használ olyan szert, ami elősegíti az agy megfelelő oxigén ellátottságát is.

Mit tehetünk a szellemi frissességünk megőrzése érdekében?

A neurológusok általános javaslata a fentieken kívül: az esetleges cukorbetegség, magas vérnyomás és a túlsúly kezelése. Vigyünk be a szervezetünkbe sok C- és E-vitamint, amit egészséges táplálkozással is megoldhatunk, de szedhetünk multivitamin tablettákat is. Nem szabad megfeledkezni az Omega 3 zsírsavat tartalmazó élelmiszerekről vagy készítményekről sem. Emellett a dohányzás elhagyása, a stressz oldása minden mennyiségben (legyen akár jóga vagy kutya sétáltatás, zenehallgatás, sport) és az ALVÁS segíthet a leginkább abban, hogy szellemi frissességünket visszanyerjük és megőrizzük.

Ha mindezeket olyan kognitív tréningekkel támogatjuk, mint a fent említett rejtvényfejtés vagy új ismeretek elsajátítása, akár idősebb korban is, akkor már elmondhatjuk, hogy tettünk szellemi frissességünk megőrzéséért és agyunk egészségéért.

Mi segítheti elő az agyunk megfelelő oxigénellátottságát?

A válasz: A Ginko biloba, ami egy monotróp, azaz egy összetevőjű szer. A tablettákban található hatóanyagot a páfrányfenyő leveléből nyerik ki. Több mint 1000 éve használják már, és klinikai vizsgálatok bizonyították a hatékonyságát. A Ginko biloba egy gyógyszernek nem minősülő, természetes készítmény, amelynek nincs mellékhatása. A benne lévő értékes flavonoidok, antioxidáns hatásuk révén, erősítik az érfalakat is. Érdemes folyamatosan szedni. A doktornő szerint egy idő után el lehet hagyni a szedését, de nem érdemes, hiszen szedésével csak jót teszünk magunknak. Orvosi vény nélkül megvásárolható a patikákban. Az adagja: 120-240 mg/nap.

A demencia visszafordíthatatlan, ezért jobb megelőzni!

Az Európai Unióban csak 2010-ben 100 millió eurót költöttek a demencia kezelésére, ami magasabb, mint az agyvérzésben, a magas vérnyomás és egyéb betegségben szenvedők gyógyítására fordított összeg. Ez pedig igazán megdöbbentő adat.

Minél előbb el kell kezdeni tehát a demencia kezelését, illetve inkább a megelőzését, már csak azért is, mert az időskori elbutulás egy visszafordíthatatlan folyamat!

Kimerültségünk, hajszoltság érzésünk és feledékenységünk lehetséges okai között ott szerepel a nap, mint nap ránk zúduló rengeteg információ és a stressz, de lehet mögötte más is, ami mellett felelőtlenül elmehetünk, ha jeleket nem vesszük komolyan. Ennek kiszűrésére már létezik egy teszt is, amit Szegeden dolgoztak ki, és már egészen enyhe mentális problémákat is ki lehet szűrni vele.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az a legjobb, ha még időben megelőzzük a problémát! Éppen ezért soha ne hagyjuk figyelmen kívül annak lehetőségét, hogy a fáradságon, az esetleges kimerültségen és az egyéb fent felsorolt okokon kívül, esetleg más is szerepet játszhat a feledékenységünkben! És ne feledjék: aludjanak naponta legalább 8 órát az egészségükért!